Hírdetési lehetőségek :
-
Fogyatkozik a sarki fény
2010. Szeptember 30.
Fogyatkozik a sarki fény: az utóbbi öt évben haloványabb lett, mint bármikor az ezt megelőző száz év során.
A finn meteorológiai intézet keddi közlése szerint az északi fény - aurora borealis - rendszerint 11 éves napciklust követ.
Ennek során eléri csúcspontját, majd a legalacsonyabb szintet is, majd mindez megismétlődik. A napminimum hivatalosan
2008-ban volt, de a fény azóta is csak egyre fogyatkozik - magyarázta Noora Partamies szakértő. A kutatók csak az utóbbi
fél évben jeleztek valamivel nagyobb aktivitást, de még így sem biztos, hogy véget ért a fogyatkozó periódus. Az északi
fényt a napszél okozza, amint "becsapódik" a Földbe a bolygó mágneses pontjainál, "elektronfelzúdulást" keltve a légkör
ionoszféra és magnetoszféra nevű rétegeiben. A "pislákoló" északi fény annak jele, hogy a Nap tevékenysége elcsendesült.
A tudósok számára viszont ritka alkalom, hogy megfigyeljék, mi történik, ha a ciklus a mostanihoz hasonlóan kizökken.
"Meglátjuk, mi lesz, vajon időben jön-e az újabb csúcspont, vagy talán késik" - mondta Partamies.
Másfél évet túléltek az űrben a baktériumok
2010. Augusztus 24.
Másfél év után visszatért a Földre, és elkezdték a tudósok megvizsgálni azt a Dél-Angliából származó
szikladarabot, ami a nemzetközi űrállomás külső borítására rögzítve pontosan 522 napig keringett a Föld körül. A kő a
Gloeocapsa baktérium egy tenyészetét tartalmazta, ezek a baktériumok elég elterjedtek a Földön, a sivatagokban ugyanúgy
megélnek, mint a sarkvidéken. Az űrben a baktériumok a Földön elképzelhető legrosszabbnál sokkal zordabb körülményeknek
voltak kitéve: extrém hőmérsékleti ingadozások, kozmikus és ultraibolya-sugárzás, tápanyaghiány. Ennek ellenére a
laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a baktériumok nagy része túlélte a másfél évet. A kutatók szerint a
szokatlanul erős és vastag sejtfal, és a baktériumtenyészet felépítése (egymást védik a sugárzástól), és a DNS-ük
rendkívüli regenerálódó képessége lehetett a túlélés titka. A másfél éves kísérlet volt a leghosszabb időszak, amit földi
életformák az űrben kibírtak. A kísérlet egyik fő tanulsága, hogy a baktériumokat remekül fel lehet majd használni a Holdon
vagy a Marson emberi bázisok felépítésénél és ellátásánál, mint a létfenntartó rendszerek részei, vagy akár a helyi
sziklákból fontos nyersanyagokat kinyerő mikrobabányászok. A kísérlet eredménye alátámasztja azt a népszerű teóriát is,
hogy az élet legegyszerűbb formái aszteroidákon, üstökösökön utazva eljuthatnak más bolygókra vagy akár más naprendszerekbe
is.
Elindult a legújabb Titanic-expedíció
2010. Augusztus 24.
A korábban kitűzött dátumhoz képest több napos késlekedéssel, de elindult a hullámsírban fekvő Titanic
részletes feltérképezését szolgáló expedíció. A Kanada partjaitól 900 kilométerre fekvő hajót és környékét kamerákkal és
lokátorokkal derítik fel. Az expedíció helyi idő szerint hétfő este kezdte meg munkáját, amikor a Jean Charcot nevű hajó
elhagyta Saint-Jean kikötőjét, és az észak-atlanti vizek felé vette az irányt - jelentették be a szervezők. A késlekedés
oka az volt, hogy bizonyos felszereléseket nem tudtak időben biztosítani. A tudományos expedíció célja, hogy 20 napon át
egy mélytengeri robot és kamerák segítségével készítsen felvételeket az 1912-ben elsüllyedt utasszállító hajóról, amelyek
alapján később virtuális barangolásra invitálhatja az érdeklődőket. Egy másik robot lokátorral felszerelve lehetővé
teheti, hogy a hullámsírt és környékét részletesebben feltérképezzék, és ezáltal virtuálisan, három dimenzióban
rekonstruálják a Titanicot. Az RMS Titanic expedíció
honlapja szerint
a most indult kutatás a valaha volt legfejlettebb technológiájú felderítés, amely a hajó roncsaihoz indult, azóta
hogy 1985-ben négyezer méter mélyen megtalálták a roncsokat.
Száz éven belül el kell hagynunk a Földet, különben kihalunk
2010. Augusztus 14.
A világ egyik leghíresebb élő tudósa, a Cambridge egyetem elméleti fizikusa, Stephen Hawking a Discovery
tévécsatornának adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy nagyon sürgősen el kell kezdenünk az űr kolonizálását, ha azt
szeretnénk, hogy az emberi faj ne irtsa ki saját magát, vagy pusztítsa el a Földet. A világhírű tudós ritka sorvadásos
betegsége miatt évek óta csak számítógép és hangszintetizátor segítségével képes érintkezni a külvilággal; népszerűségét a
súlyos tudományos témákat a laikusoknak is élvezhető módon feldolgozó könyveinek, Az idő rövid történetének és A
világegyetem dióhéjbannak köszönheti. Betegsége miatt ma már elég ritkán jelenik meg a médiában. A professzor az
ismeretterjesztő tévécsatornának arról beszélt, hogy az elmúlt pár évszázadban az emberiség a kihalás szélére sodorta
saját magát, és a túlélésünk kulcsa az űr kolonizálásában van. Az olyan helyzetek, amikor fajunk túlélése csupán a
szerencsén múlik, sosem látott sűrűségben fordultak elő a XX. században, és a XXI. eddigi éveiben. Példaként az 1963-as
kubai rakétaválságot említette Hawking, amikor hajszálon függött a katasztrófa, ma pedig a túlnépesedés és az erőforrások
kimerülése jelenti a legsúlyosabb globális problémát. Hawking szerint az még reális, hogy száz évet kihúzzunk úgy, hogy
nem pusztítjuk el a Földet és nem irtjuk ki magunkat, de hosszú távon elkerülhetetlenül bele fogunk futni valamilyen
globális katasztrófába. Ezért a XXI. századot arra kellene fordítani a tudós szerint, hogy megsokszorozzuk az űrkutatásra
és űrhajózásra fordított energiáinkat, és elkezdjük az idegen bolygók benépesítését. Ehhez a jelenlegi technológiánkon
nagyon sokat kellene fejleszteni, hiszen a mai űrhajóinkkal 50 ezer évbe kerülne a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima
Centauri rendszeréig eljutni, és akkor még sehol nem vagyunk a miénkhez hasonló életre alkalmas légkörű és hőmérsékletű
bolygóktól. Hawking korábban azt is mondta, hogy a matematikai logika alapján biztos, hogy rajtunk kívül is kifejlődött
élet a világegyetemben, és arra figyelmeztetett, hogy a földönkívüliekkel való első találkozás nagy eséllyel elég rosszul
fog elsülni, a legvalószínűbb egy olyan konfliktus kialakulása, mint az európai hódítók az amerikai indiánok közötti volt
500 éve.
Robothadsereget küldhetünk a távoli bolygókra
2009. Október 29.
Egy kaliforniai kutató szerint a jövőben repülő, guruló, vagy éppen vitorlázó robotok segítségével ismerhetjük
meg a kozmosz titkait. A robotsereg önjáró módon, saját magát vezérelve mozog majd az idegen bolygókon. A Science Daily
értesülései szerint a lendületes vízió Wolfgang Fink professzor fejéből pattant ki, aki a California Institute of
Technology önálló felfedező rendszereket kutató (Visual and Autonomous Exploration Systems Research Laboratory) részlegének
az igazgatója. Véleménye szerint a legjobb módszer a bolygók feltérképezésére, ha robotizált léghajókkal felmérik a
terepet, amelyet aztán guruló, vagy akár sétáló robotjárművekkel, vagy gépesített, vitorlásokkal vizsgálnak meg
közelebbről. Az önvezérlő rendszert az adott bolygó körül keringő műholdak vezérelnék. Fink szerint az ilyen rendszerek
forradalmasíthatják az idegen bolygók kutatását, aki a Szaturnusz holdjára, a Titánra küldené az első robot-hadsereget,
amelyről azt feltételezik, hogy folyékony metánból álló tavai és folyói is lehetnek. Emellett a közelebb eső, szomszédos
bolygókat, például a Marsot is meghódítaná az önjáró robotokkal. Jelenleg, az űrkutatás egy-egy, távolról vezérelt robotra
támaszkodik, Fink szerint azonban ez meg fog változni. "Távolodunk a hagyományos megközelítéstől, amely a földi vezérlésű
gépekben gondolkodik" - magyarázta Fink professzor a Science Dailynek. "Az új modell számos, akár redundáns, egyben igen
olcsó robottal működik, amelynek egységei egymást tudják rendszerbe szervezni, akár egyszerre több helyen is. A jövő
űrkutatása távolról sem fog emlékeztetni az eddigiekre." Fink és kollégái jelenleg egy olyan szoftver fejlesztésén
fáradoznak, amely lehetővé teszi, hogy egy robot önállóan, vagy egy csapat részeként tudjon tevékenykedni. A rendszer egyik
alapkövét a különböző szintekre beállított tulajdonságok jelentik, vagyis, a robotsereg tagjainál beállítják, hogy miként
kezelje a felderítési feladatokat, hogyan viszonyuljon a felmerülő problémákhoz, és hogyan próbálja egyedül leküzdeni az
esetleges akadályokat. "A jövőben a műholdak és a robotizált léghajók segítségével a földi egységek pontos képet kaphatnak
a terepviszonyokról, s az úszó robotok is eljuthatnak a különböző tavak és folyók egyes részeire" - fejtette ki a
szakember, akinek legfrissebb fejlesztési munkáiról szóló beszámolóját a Computer Methods and Programs in Biomedicine című
szaklapban publikálta.
Hajba is rejthető a nukleáris reaktor
2009. Október 12.
Minden eddiginél kisebb, könnyebb és hatékonyabb nukleáris energiaforrással kísérleteznek a Missouri Egyetemen.
A kisebb fémpénz méretű és vastagságú elemmel számos mikro- és nano-elektromechanikai rendszert lehet működtetni. A
fejlesztőcsoport vezetője, Jae Kwon professzorhelyettes szerint az új nukleáris elem nyitja a nagyobb energiasűrűségben
rejlik, a rádióizotópos elem révén ugyanis olyan sűrűséget tudunk elérni, amely hat nagyságrenddel nagyobb a kémiai elemek
által megvalósíthatónál. Kwon és társai jelenleg egy kisebb fémpénz méretű és vastagságú elemet állítottak elő, amellyel
számos mikro- és nano-elektromechanikai rendszert láthatnak el energiával, például miniatűr tintasugaras nyomtatókat,
képernyőket, nyomásérzékelőket, gyorsulásmérőket vagy giroszkópokat.
A nukleáris szó korántsem annyira veszélyes, mint
amennyire a nagyközönség gondolja, hangsúlyozza a kutató, hiszen pacemakerekben, műholdakban, vízalatti rendszerekben már
ma is nagy számban találhatóak meg ilyen energiaforrások. Az elem különlegessége nem csupán méretében rejlik, hanem
felépítésében is: félvezetője ugyanis folyékony, nem szilárd alapú. Kwon elmondása szerint a radioaktív energiaforrás egyik
legkritikusabb pontja az, amikor kinyerjük belőle az energiát, ennek egy része ugyanis megkárosíthatja a szilárd félvezető
rácsszerkezetét - folyékony félvezetőnél azonban minimalizálhatjuk a problémát.
A Missouri Egyetem kutatócsoportja még
kisebb méretű, ugyanakkor nagyobb energiájú elemen dolgozik - Kwon szerint elméletileg az is lehetséges, hogy az emberi
hajnál vékonyabb nukleáris energiaforrást gyártsunk.
(Elvileg) megfejtették a halálközeli élmények biológiai hátterét
2009. Október 9.
Amikor leáll a vérkeringés, az agysejtek nem jutnak oxigénhez, és vészjelzéseket adnak le egymásnak - egy
amerikai kutatás szerint ezeket az agyhullámokat fordítja le az agyunk vizuális központja ragyogó fénynek és testen kívüli
élménynek, amiről a klinikai halálból visszatérők szoktak beszámolni. A George Washington University kutatói megfejtették,
miért számolnak be hasonló élményekről a klinikai halálból visszatért, vagy a halálhoz nagyon közeli állapotot megjárt
emberek. Az agy elektromos aktivitását mérő EEG műszer hét, a betegsége végső stádiumában járó páciensnél mutatott a halál
előtti másodpercekben nagyon hasonló, kiugró agyhullámokat. Ugyanolyan mintákat találtak a rákban meghalt betegeknél, mint
azoknál, akikkel szívroham végzett. Az kutatók először arra gyanakodtak, hogy az orvosi műszerek, a defibrillátor, vagy a
kórteremben levő mobiltelefonok zavarhatják meg az EEG-t, bár gyanús volt, hogy a hirtelen megnövekedett agyhullámok
intenzitása, a jelenség időtartama, és a kezdeti időpontja a halál előtt is szinte pontosan megegyezett. A Journal of
Palliative Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint ezután kötötték össze a furcsa agyi aktivitást a
halálközeli élményekkel, amit általában ragyogó fényként, a testből való kilépésként szoktak leírni, és gyakori a
spirituális-vallásos élmény is. Hogy a külső hatásokat, mint EEG-zavaró tényezőt kizárhassák, ellenőrzött körülmények
között vizsgálhassák a halál előtti utolsó pillanatok történéseit, a kutatók eutanáziás eseteknél, a mesterséges életben
tartás lekapcsolása után figyelték meg a betegek agyának viselkedését. Az utolsó pillanatok kiugró agyi aktivitása ilyenkor
is megfigyelhető volt. A kutatócsoport vezetője, Lakhmir Chawla a Discovery Newsnak adott nyilatkozatában azt mondta, a
jelenség mögött a neuronok oxigénhiányát sejtik. Ahogy a vérkeringés megszűnik, az agyban leesik a vérnyomás és az
agysejtek felélik az utolsó oxigéntartalékaikat is, a neuronok vészjeleket adnak le egymásnak és az agy többi részének, míg
végül összeomlik az egész rendszer. Ezek az agyhullámok jelennek meg az EEG-n, és az orvosok szerint ezeket fordítja az
agy vizuális központja mennyei fénynek, testen kívüli állapotnak, vagy, ha mélyen vallásos az illető, az ő világnézetének
megfelelő fantáziaképet állít elő belőle az agya. Az agysejtek ebben az állapotban még nem szenvednek visszafordíthatatlan
sérüléseket, ezért képesek visszaemlékezni ezekre az emlékekre a klinikai halálból visszatért emberek.
Elviekben, jelen pillanatban ez a tudományos magyarázat a halálközeli
élményekre de... létezhet' más magyarázat is...
Hamisítvány a torinói lepel?
2009. Október 6.
Egy olasz tudósnak sikerült a középkorban rendelkezésre álló eszközökkel elkészítenie a torinói lepel pontos
mását, amivel szerinte végérvényesen bizonyítható, hogy Krisztus állítólagos képmását viselő, szentként tisztelt vallási
ereklye középkori hamisítvány. Luigi Garlaschelli, a Paviai Egyetem szerves kémiával foglalkozó professzora saját elmondása
szerint mindössze néhány nap alatt sikerrel állította elő az 1578 óta a torinói dómban őrzött halotti lepel hű mását,
kizárólag olyan eszközöket, módszereket és anyagokat felhasználva, amelyek a középkorban is rendelkezésre álltak. Állítása
szerint saját rekonstrukciója minden téren ugyanazokat a tulajdonságokat mutatja, mint a torinói lepel, amellyel a
hagyomány szerint Krisztus holttestét fedték le megfeszítése után. Az új leplet a hét végén mutatják be Paviában, egy
paranormális jelenségekkel foglalkozó konferencián. A professzor mindazonáltal már hétfőn megmutatta a Reuters tudósítójának
ott elmondandó referátumát és a leplekről készült összehasonlító fotókat. "Bebizonyítottuk, hogy lehetséges reprodukálni
valamit, aminek a tulajdonságai megegyeznek a torinói lepeléivel" - mondta a professzor a brit hírügynökségnek. Már egy
1988-as szénizotópos vizsgálat is XIII-XIV. századiként határozta meg az ereklyét, de a tudományos eredményt a katolikus
egyház vezetése és több kutató is vitatta. Ők arra hivatkoztak, hogy korábbi restaurálási munkák "eltorzították" a
kormeghatározást.
Rekordlétszámú kutatócsoport indult az Antarktiszra
2009. Szeptember 30.
Az eddigi legnagyobb kutatási feladattal indul útjára hamarosan Kína 26. expedíciója az Antarktiszra. A
Hósárkány nevű hajó fedélzetén 260 kutató utazik majd. A szakértői csoportban helyet kapott három tajvani kutató és
összesen tizenkét nő - közölte a kínai sarki kutatások intézetének munkatársa. A nők közül ketten csatlakoznak majd ahhoz a
csoporthoz, amelyik a Déli-sarkvidék belső területén található Grove hegy geológiai tanulmányozását fogja végezni. Mint
elhangzott: ez egy különleges, a belföldi jégtakaróból szigetszerűen kiemelkedő, jéggel, hóval nem fedett, helyenként
sziklás térség a földrész keleti részén. A csapat Kína egyetlen jégtörőjével, a Hósárkánnyal indul majd 180 napos útjára a
sanghaji bázisról október 11-én. A mostani expedíció a leghosszabbak egyike lesz, érinti a Déli-sarkvidék mindhárom kínai
állomását. A Hósárkányt április 10-re várják vissza, azt követően, hogy a kutató állomások körül végeznek 30 tudományos
projekttel (16-tal az óceánban). Kína három kutatóállomása az Antarktiszon a Csangcseng, a Csungsan és a legújabb: a
Kunlun. Az Északi-sarkvidéken egyetlen állomást építettek, a Huanghöt. A Kunlun idén januárjában készült el, és az első
volt a Déli-sarkvidék belső területén; 559 négyzetméteren helyezkedik el. A kínai szakemberek a térségben csillagászati,
űrfizikai, geofizikai, topológiai, légkörtani és a gleccserekkel kapcsolatos kutatásokat végeznek, továbbá vizsgálják a
jégtakaró alatti földtani fejlődés alakulását és a globális klímaváltozás hatásait. A tájékoztatón most elhangzott az is,
hogy a Hósárkány következő útja - jövőre - az Északi-sarkvidékre vezet majd. Ennek során egyebek mellett keresni fogják az
arktiszi óceánon vezető kereskedelmi útvonal kialakításának a lehetőségét, készülve arra, hogy az éghajlatváltozás
következtében idővel jelentősen csökken a jégtáblák mennyisége a térség vizein. "A kutatás során szerzett adatok, az
Északi-sarkvidék tanulmányozása nem csak a tengeri hajózás területén hasznosíthatók a számunkra, hanem megmutatják a benne
rejlő természetes források kiaknázásának a lehetőségeit is" - húzta alá Tung Csao-csien, a sarki kutatások intézetének
kutatója.
Nagyon erős viharok jöhetnek!
2009. Szeptember 29.
Amerikai kutatók klímamodellek segítségével megállapították, hogy a jövőben egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges
esőzések és extrém viharok mind a trópusi, mind a mérsékelt égövben. A MIT (Massachusettsi Műszaki Intézet) munkatársai
klímamodellek segítségével egyértelműen kimutatták, hogy az eddigi előrejelzésekkel összhangban egyre több lesz a
szélsőséges esőzés és vihar, bár nem mindenütt. A trópusi és mérsékelt égövben egyaránt sokkal több, ráadásul hirtelen
lezúduló csapadékra lehet számítani, ezzel szemben a szubtrópusi területeken valószínűleg csökken a csapadék mennyisége. A
szakemberek szerint a globális felmelegedéssel áll összefüggésben ez a jelenség. A melegebb levegő több vízpárát tartalmaz,
s ahogy emelkedik az átlaghőmérséklet, egyre több lesz a vízpára a levegőben, s emiatt egyre több lesz a csapadék a Föld
nagy részén. Hogy a trópusi területeken miért csökken a csapadék, egyelőre nem tudni, ez a kérdés további kutatást igényel.
Chip adhatja vissza a megvakultak szeme világát
2009. Szeptember 27.
Mesterséges látórendszer prototípusát mutatták be az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Az
általuk kifejlesztett rendszer elemei egy szemüvegre szerelt kamera és egy chip, amely a beteg szervezetében kerül
beültetésre. A parányi szerkezet hivatott a sérült ideghártya helyettesítésére és az információ továbbítására a látóidegnek.
A megvakult ember így - legalábbis részben - visszanyerhetné a látását. A látáskorlátozottaknak készült implantátumokkal
ellentétben a MIT találmánya a véglegesen megvakult embereknek készül. A rendszer mindazonáltal nem képes teljes mértékben
helyreállítani a látást. A szembe beültetendő chip prototípusait tíz hónapon át sikeresen tesztelték sertéseken - közölték
a kutatók a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. A mesterséges látórendszer lényege, hogy megkerüli a
kór által elpusztított ideghártyasejteket, és a chip segítségével közvetlenül a látóideget stimulálja. A szemüvegen
rögzített kamera felveszi környezetét, majd egy vezeték nélküli kapcsolattal továbbítja az információt a chipnek. A chip a
látóideghez csatlakoztatott elektródákat vezérli, a látóideg pedig közvetíti az elektromos jeleket az agynak, amely azokból
képet alkot. Az áramellátás is vezeték nélkül történik, a szemüvegben elhelyezett tekercsek segítségével. John Wyatt, az
MIT elektrotechnikusa és számos szakterületet képviselő kollégái húsz éve dolgoznak e területen. A jelenlegi prototípus
bemutatásától azt remélik, hogy nagy lépést sikerült tenniük a kísérleti stádium felé. A három éven belül sorra kerülő
emberi kipróbálás sokat fog lendíteni a folyamaton, hiszen a sertésekkel ellentétben az ember vissza tudja adni, amit
érzékel. Így sokkal közelebb lehet majd kerülni a chip optimális konfigurációjához. A mesterséges látórendszerek nagy
kihívása, hogy ne sértsék meg a szemet. A korábbi prototípusoknál az elektródákat kockázatos eljárással közvetlenül az
ideghártyához csatlakoztatták, a jelenleginél azonban mögötte helyezték el, veszélytelenebbé téve az eljárást. A chip
borítása titán, ellentétben a korábbi, hosszú távon nem vízállónak bizonyuló szilikonnal szemben.
Víz a Holdon, holdbázis is lehetséges
2009. Szeptember 24.
Egy indiai űrszonda, a Chandrayaan-1 bizonyítékot talált arra, hogy a Hold felszínén jelentős mennyiségű víz
található - jelentette be csütörtöki számában a The Times című brit lap. Az újság szerint az adatok ráadásul azt is jelzik,
hogy a Holdon még ma is keletkezik víz. Az áttörést jelentő felfedezést az amerikai űrhivatal, a NASA jelenti majd be
hivatalosan csütörtökön: az indiai űrszonda fedélzetén ugyanis egy NASA-berendezés van, és ennek révén bizonyosodott be a
víz jelenléte. A The Times szerint a felfedezés nyomán megvalósulhat az az álom, hogy két évtizeden belül egy Hold-bázist
hozzanak létre, emberi személyzettel. 
A tudósok régóta remélték, hogy a Holdon van víz, és ezt felhasználhatják majd az
űrhajósok ivásra, illetve (a vizet oxigénre és hidrogénre bontva) a légzésre, valamint az üzemanyag-szükséglet
biztosítására. Számos tanulmány megjósolta, hogy a Holdon, a sarkok környékén, a kráterekben lehet jég - de mindeddig erre
nem sikerült bizonyítékot találni. Az indiai űrszondán elhelyezett NASA-műszer, egy speciális spektrométer viszont eleve
arra lett kifejlesztve, hogy a Hold felszínén, illetve a felszín alatt lévő ásványok elektromágneses sugárzását észlelve a
víz után kutasson. Ez volt a Chandrayaan-1 (az első indiai Hold-misszió) egyik legfőbb célja - ennek ellenére a tudósok
szerint az eredmény meglepetésnek számít. Az pedig kimondottan váratlan felfedezés, hogy még ma is keletkezik víz a Holdon.
Az indiai irányítóközpont a múlt hónapban elveszítette az űrszonda felett az ellenőrzést, és így rákényszerült, hogy a
tervezettnél előbb nyilvánítsa befejezettnek küldetését: ám a különböző berendezések ekkorra már továbbították adataikat a
Földre. És egy tudós szerint amit megtudtak, az "a leglelkesítőbb áttörés legalább egy évtizede."
Kisebb ózonlyuk várható idén
2009. Szeptember 17.
A 2008-as évhez képest idén kisebb lesz az ózonlyuk kiterjedése - közölte szerdán a Meteorológiai Világszervezet
(WMO). "A már régóta megfigyelés alatt tartott meteorológiai jelenségek mind arra utalnak, hogy 2009-ben az ózonlyuk kisebb
lesz a 2006-ban és 2008-ban tapasztaltakhoz képest, megközelítve a 2007-es évben mért adatokat" - olvasható ENSZ
szervezeteként működő WMO közleményében. Az Antarktisz feletti ózonréteg koncentrációjának csökkenését először az 1980-es
években fedezték fel. Az ózonréteg csökkenésének, vagyis az ózonlyuk kialakulásának folyamata nagyjából augusztusban
kezdődik és késő szeptember, illetve kora október tájékán éri el a maximális méretét, mielőtt decemberben újra összehúzódna.
Méretét az időjárási feltételek befolyásolják. A WMO ózonszakértője, Geir Braathen szerint azonban idén a szokásosnál
korábban indult meg a folyamat és szeptember 16-án már 24 millió négyzetkilométeres volt a lyuk kiterjedése. Míg 2008-ban a
maximális érték 27 millió négyzetkilométer volt, addig 2007-ben "mindössze" 25 millió négyzetkilométeresre tágult az
ózonlyuk. Az ózonréteg természetes védelmet nyújt a Napból érkező káros ultraibolya sugárzással szemben, amely leégéssel,
szürke hályoggal és bőrrákkal fenyegeti az embereket, valamint súlyosan károsíthatja a növényzetet is. Az ózonréteg
csökkenéséért elsősorban a magas területek szélsőségesen hideg időjárása a felelős, illetve azok a hűtőberendezésekhez,
műanyag habokhoz és spraypalackokhoz használt kémiai anyagok, amelyek felhalmozódnak az atmoszférában. Az ilyen vegyületek
többségét, mint például a CFC-gázok, az 1987-es montreali egyezmény értelmében már kivonták a forgalomból, ám hosszú időbe
telik, mire teljesen kiürülnek a légkörből. A szakértők figyelmeztetése szerint az ózonpajzs károsodása olyan mértékű, hogy
az ózonlyuk csak 2075-re fog teljesen eltűnni.
Új, halálos vírus Afrikában !
2009. Szeptember 16.
Eddig nem ismert, halálos vírust fedeztek fel dél-afrikai és amerikai tudósok a fekete földrészen. A
betegség az Ebolához hasonlóan erős belső vérzéssel és magas lázzal jár, az esetek 80 százalékában halálos. A vírus 2008
szeptemberében jelentkezett a zambiai Lusakában, ahol egy idegenvezetőt döntött le lábáról. A nőt a dél-afrikai
Johannesburgba szállították kezelésre - számolt be az esetről Nivesh Sewlall dél-afrikai kutató egy San Franciscó-i
konferencián. A vírust Lusaka és Johannesburg után Lujónak nevezték el. Az egyelőre még a tudósok előtt sem ismert, hogy a
kórokozó miként terjed. Az első beteg állapota a kórházban nagyon gyorsan romlott, és nem csak ő, hanem az őt ápoló három
kórházi dolgozó is belehalt a betegségbe. A nő közelében maszk nélkül megfordulók azonban rejtélyes módon mégsem betegedtek
meg, ez alapján a szakértők úgy vélik, hogy a vírus a véren és más testnedveken keresztül fertőz. A négy halott mellett volt
egy fertőzött nővér, aki túlélte a betegséget. Őt többek közt egy Ribavirin nevű vírusölő gyógyszerrel kezelték.
(A Ribavirint Hepatitis C és B ellen szokták bevetni.) Így is egy évbe telt, mire az ápolónő teljesen felépült. A vírust a
fertőző betegségek dél-afrikai intézete és az amerikai egészségügyi hatóságok is megvizsgálták. Egyelőre nem tudták biztosan
megállapítani, hogy milyen gazdaállat hordozza a kórokozót. Az amerikai szakértők gyanúja szerint a vírus a patkányok
ürülékével való érintkezés során terjedhetett át az emberre. A betegség első jeleként láz, szörnyű izomfájdalom és bőrkiütés
lép fel. A későbbiekben leállnak a belső szervek, mindenekelőtt a máj. A Lujo-vírust az Ebolához és a Lassa-lázhoz
hasonlóan vérzéses lázzal járó, súlyos fertőzést okozó arenavírusként sorolták be.
Mellesleg a világon számos össeesküvés elméletben megtalálható az úgynevezett "népesség csökkentésére" alkalmazott vírusok
bevetésről szóló leírás. Ezek súlyos vádak, de nem elképzelhetetlen, ismerve a nagyhatalmak politikáját. Ha belegondolunk,
könnyebb egy halálos vírust "bevetni" egy elmaradott országban, népesség csökkentés érdekében, mint évtizedeken át segélyezni
azon országokat akiket úgy ítélnek meg hogy "nem érdemes" ... Sajnos, az emberiség választott vezetői ilyenre is képesek ...
Ezért most meg leszek kövezve, de a pakliban benne van ez a lehetőség is, aki kételkedve fogadja, az esetleg bizonyítsa be
az ellenkezőjét, miszerint ez a fajta "mesterséges népesség csökkentés" abszolút ki van zárva. Nos?
Tévedés : 200 millió év
2009. Szeptember 15.
Amerikai kutatók tengerfenéki kőzetek elemzésével kimutatták, hogy a tengerekben már akkor is volt élet, amikor
a légkörben még nem volt oxigén, vagyis az élet 200 millió évvel ősibb, mint eddig vélték. A földtörténet Arhaikum nevű
eonjában, amely 3800 millió éve kezdődött, és 2500 millió éve ért véget, a légkörben nem volt oxigén, ellenben metán,
ammonia és egyéb mérgező gázok voltak uralkodóak benne. Ma a Szaturnusz egyik holdján, a Titánon vannak hasonló körülmények.
Ebben az eonban nem volt lehetőség az életre, legalábbis mostanáig így vélték a kutatók. Ám nemrég amerikai szakemberek
tengerfenéki kőzetek elemzésével kimutatták, hogy bizonyos organizmusok kifejlődhettek a tengerekben. Erre utal, hogy
úgynevezett nitrogénciklusok nyomaira bukkantak. Nitrogén segítségével komplex szerves molekulák jöhettek létre. S bár az
oxigén csak kétszáz millió évvel később töltötte fel a légkört, növényszerű baktériumok fotoszintézisre már képesek voltak,
s ennek melléktermékeként oxigént termeltek a tengerekben.
Gravitációs folyosókat fedeztek fel
2009. Szeptember 12.
Amerikai csillagászok olyan gravitációs folyosókat fedeztek fel, amelyek a bolygók közt kanyarognak, és elvileg
szinte energia nélkül lehet bennük utazni, így a szondák vagy űrhajók üzemanyagigényét a tizedére lehetne csökkenteni.
Elméletileg a gravitációs csatornákban nincs szükség energiára a haladáshoz, mivel ezekben a szabad esés uralkodik, csak
ezekben nem lezuhan egy objektum, mint a Földön, hanem végigzuhan, legalábbis így magyarázzák a kutatók. A gravitációs
folyosókat a bolygók és holdak közti gravitációs erők komplex kölcsönhatása hozza létre, és a tengeráramlatokhoz is
hasonlítják őket a szakemberek. Jelenleg azon dolgoznak a szakemberek, hogy feltérképezzék ezeket a csatornákat, mert ezek
felhasználásával akár a tizedére lehetne csökkenteni az üzemanyag-felhasználást az űrben, s ez hatalmas forradalmat
hozhatna az űrutazásban.
Geminoid - a teljesen emberi robot
2009. Szeptember 10.
Hiroshi Ishiguro létrehozta saját élethű robotmását, amit az Ars Electronica fesztiválon mutatott be. Hiroshi
Ishiguro professzor az Oszakai Egyetem Intelligens Robot Laboratóriumának vezetője és célja az új, Geminoid nevű robottal
az ember-gép interakció tanulmányozása. A japán szakember a Geminoid fogalmat a Geminus és az Android szavak összevonásából
alkotta meg. Az új gépi hasonmás külsőre szinte mindenben teljesen megegyezik létrehozójával és pont ez volt Hiroshi
Ishiguro célja. Nem egy fémes karokkal ellátott eszközt akart alkotni, hanem egy minél emberibb vonásokat tükröző robotot.
Geminoid kifinomult mechanikus váza egy gyakorlatilag hangtalan pneumatikus rendszeren alapul, amely az általában
alkalmazott elektromos motorokhoz képest jóval rugalmasabb mozgásokat tesz lehetővé. A borítás szilikonbőr, aminek a
tapintása teljesen természetes érzést kelt. Persze ha valaki leül a robottal szemben akkor tudja, hogy csak egy
mesterségesen létrehozott lény, de az optikai hatások mégis megtévesztőek. A japán szakember már 2006 végén azt jósolta:
hamarosan eljön az az idő, amikor nem fogjuk tudni, hogy egy robot vagy egy másik ember áll-e előttünk. "Egy statikus
robotnál a nézők 70 százaléka úgy véli, hogy valami nem stimmel vele, ez nem ember. De az úgynevezett tudatlan mozdulatokat
végző modellekről mindenki azt hiszi, hogy emberek. Mindez egy vizsgálat eredménye, ami csupán két másodpercig tartott, de
aminek köszönhetően így is nagy különbségeket vehetünk észre" - jelentette ki Ishiguro. Míg a korábbi modell, Repliee R1
még teljesen néma volt, addig Geminoid már tud beszélni. Igaz, azt a kutató hangsúlyozta, hogy elsősorban a mozgásra és a
mimikára koncentráltak, a beszédben egy kissé távolabb ülő személy segít a robotnak. A mozdulatok, a mimika és az
ajakmozgások kombinálhatók egymással, így az összhang teljesen élethű és természetes. "Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy az
ember-gép interakcióban mely faktorok fontosak, ezt ugyanis nem igazán tudja senki sem. De nekünk itt van ez a robot, amivel
sok faktort vezérelhetünk és tesztelhetünk. Megpróbálom megérteni az embereket azáltal, hogy robotot építek" - tette hozzá
Ishiguro. Az Ars Electronica fesztiválon a szakember és kollégái többek között arra voltak kíváncsiak, hogy miként érezték
magukat az emberek Geminoid közelében. Az érdeklődés, a nevetés vagy éppen az irritáció fokának megállapítása rendkívül
fontosak Ishiguro kutatásaihoz.
Lelassítható az öregedés, fenntartható a szervezet megújulása
2009. Szeptember 7.
Német kutatóknak sikerült újabb lépést tenniük az öregedés lassítása irányában: a p53-as fehérje úgy lassítja a
szövetek és szervek leépülését, hogy védi azok megújulási mechanizmusát. E fehérje mindegyikünk szervezetében megtalálható,
hatása azonban a korral alábbhagy. Ezt a folyamatot szeretnék megállítani az ulmi egyetem molekuláris biológusai a Max
Planck őssejtkutatási csoporttal együttműködve - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Az emberi
szervezetben az őssejtek felelősek a szövetek és szervek regenerációjáért. Amennyiben ezek az élet folyamán károsodnak, a
szervezet kevésbé hatékonyan tudja csak "javítgatni" a keletkezett hibákat. A p53 feladata, hogy a károsodott őssejteket
megsemmisítse, és ezzel javítsa a szervezet regenerációs képességét. A káros őssejtek elpusztításával a fehérje egyrészt
megakadályozza, hogy hiba csússzon a szövetek és szervek javításába, másrészt a megmaradt ép őssejteknek így több helyük
lesz, és feladatukat hatékonyabban tudják ellátni - magyarázta Lenhard Rudolph, a kutatócsapat vezetője. A fehérje különösen
az intenzíven regenerálódó szöveteknek és szerveknek válhat hasznára, mint például az immunrendszer, a vér, a bőr vagy a
belek. Az izmok is profitálhatnak belőle valószínűleg. A szívre és az agyra azonban, ahol csekély a regeneráció üteme,
feltehetően kisebb hatással van. Rudolph azonban nem hiszi, hogy az élet fonalán jelentősen nyújtani tudna e megoldás. Ott
ugyanis több különböző tényező játszik közre. Ahhoz azonban hozzájárulhat a p53, hogy javuljon az idős emberek életminősége.
Rudolph szerint a fehérje aktivitását növelő hatóanyagok 5-10 éven belül rendelkezésre fognak állni. Tanulmányukhoz a
kutatók genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyeknek bélrendszere nem tudott előállítani p53-at. A kísérleti
állatoknál halmozottan fordultak elő változások az örökítőanyagban, ezen kívül pedig a szerv idő előtt felmondta a
szolgálatot.
Az AIDS elleni vakcina már csak pár év (?)
2009. Szeptember 4.
Áttörést jelenthet az AIDS-ellenes vakcina előállításában amerikai kutatók felfedezése: kimutattak az emberi
vérben két olyan antitestet, amelyek 162 tesztelt HIV-törzs közül 120-130 semlegesítésére képesek. A molekulák a HIV-vírus
egy olyan pontját támadják meg, amelyik nem változik időről időre. Ha a kutatás továbbra is sikeres lesz, akkor is évekig
tarthat a vakcina előállítása. Amerikai kutatók szenzációs felfedezést tettek az AIDS-vakcina előállításához; kimutattak az
emberi vérben két olyan antitestet, amelyek a betegséget okozó számos HIV-törzs semlegesítésére képesek. A Nemzetközi AIDS
Vakcina Kezdeményezés (IAVI) kaliforniai kutatói egy HIV-vel fertőzött afrikai személy vérében fedezték fel az
immunrendszer által gyártott különleges képességű molekulákat, olvasható a Science tudományos folyóirat csütörtöki számában
közölt tanulmányban. Az antitestek a HIV-vírus egy olyan pontját támadják meg, amelyik könnyen hozzáférhető és "nagy
mértékű állandóságot" mutat, vagyis úgy tűnik, nem változik időről időre. A felfedezés új kulcsot jelenthet az
AIDS-vakcinával kapcsolatos kutatások felgyorsításában, mondta Wayne Koff, a New York-i központú IAVI kutatási alelnöke.
Az AIDS-vakcina megteremtését célzó kutatások eddig teljes kudarccal jártak; a betegség ellenszerének megtalálását nagy
mértékben nehezítette, hogy a HIV-vírus minden más vírusnál sokkal gyorsabb ütemben mutálódik. Az utóbbi években csak két
vakcinajelölt jutott el a klinikai tesztelésig, de azok is kudarcot vallottak, ezért újabb kétség merült fel, hogy valaha
is elő lehet-e állítani hatékony ellenszert. A kaliforniai tudósok úgy látják: képesek előállítani hatékony oltóanyagot, ha
ezeknek a közömbösítő antitesteknek az előállítására tudják serkenteni a szervezetet még a HIV-fertőzés előtt. A kutatók
több mint egy évtizede most először találtak ilyen antitesteket, amelyek működése a korábban már felfedezett négy hasonló,
de elsősorban az amerikai és európai HIV-altípusokkal szemben hatásos antitestnél jobban felhasználhatóak egy általános
vakcina előállításához. Laboratóriumi körülmények között az új antitestek 10-szer hatékonyabbak a régieknél. Széles körű
semlegesítő hatásuk annak köszönhető, hogy a vírusnak egy olyan részét támadják, ami nem változik. A két újonnan felfedezett
antitest a világ különböző részeiből származó, 162 tesztelt HIV-törzs közül 120-130-at képesek semlegesíteni, mutatott rá
Dennis Burton, a tanulmány egyik szerzője. A PG9 és PG16 jelű új antitesteket egy új vérvizsgálati módszer segítségével
fedezték fel; a kutatásban 1800 HIV-fertőzött önkéntes vett részt hét afrikai országból, továbbá Thaiföldről, Ausztráliából,
Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból. A kutatók abban reménykednek, hogy a Theraclone Sciences és a Monogram
Biosciences amerikai biotechnológiai cégek által kifejlesztett korszerű vérvizsgálati eljárással az elkövetkező hónapokban
további széleskörűen semlegesítő hatású antitesteket találnak. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, még ha sikeresen is
folytatódnak a kutatások, egy valódi, kipróbált AIDS-ellenes vakcina előállítására valószínűleg még évekig várni kell.
A Tetris jótékony hatása (?)
2009. Szeptember 2.
Nagyobb hatása van agyunkra a Tetrisnek, mint gondolnánk, olvasható egy különleges kutatás eredménye a BMC
Research Notes szaklap eheti számában. A játék ugyanis nem csupán agyunk aktivitását, hanem szerkezetét is módosítja, írja
a Wired. Az új-mexikói Mind Research Network által végzett, a Tetris készítői által támogatott kísérlet meglepő konklúzióval
zárult: a kutatók elmondása szerint ha Tetrisezünk, az két különböző hatást gyakorol agyunkra: az agy egyes területei
nagyobb hatékonysággal működnek (ezeket a területeket a képen kék foltok ábrázolják), más pontokon pedig a szokásosnál
vastagabb kéregállományt figyeltek meg (ezeket jelölik a piros foltok). A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy ha nagy
kihívást jelentő vizuális és térrel kapcsolatos feladatra, például egy videojátékra koncentrálunk, az nem csupán az agy
aktivitását, hanem szerkezetét is módosítja. Dr. Richard Haier, a tanulmány egyik szerzője azt állítja: munkájukkal
bizonyítható, hogy a videojátékok révén szerzett képességeket más cselekedeteink során felhasználhatjuk - utalva arra, hogy
egyes játékok frissen tartják szellemünket, a szellemi romlás folyamata pedig később következik be. A kísérletben serdülő
lányok vettek részt, írja a Wired, akik három hónapon át játszottak a Tetrisszel, a vizsgálatok elején és végén pedig
MRI-felvételeket készítettek agyukról.
Újabb sikerek a rákkutatásban
2009. Szeptember 1.
Vesetumorokba injekciózott nanocsöveket melegítettek 30 másodpercig lézerekkel a Wake Forest Egyetem kutatói. Az
egereken végzett kísérletek eredményeként az állatok 80 százalékában maradéktalanul eltűntek a tumorok. Mindemellett egy
másik igen eredményes kísérletet is magukénak tudhatnak rákkutató orvosok, írja az IO9. A kutatók az egerek vesetumorjaiba
helyeztek egymásba ágyazott nanocsöveket, majd ezeket egy 3 wattos lézerrel melegítettek 30 másodpercig. Azok az egerek,
amelyek nem kaptak semmilyen kezelést, 30 napon belül kimúltak - hasonlóan jártak azon állatok is, amelyek csak a
nanocsöves vagy csak a lézeres kezelést kapták meg. Azok viszont, amelyek megkapták mind a nanocsöveket, mind pedig a
lézeres beavatkozást is, annál tovább éltek, minél több nanocsövet helyeztek el bennük - ezzel egyenes arányban annál
kevésbé regenerálódtak bennük újra a tumorok. A legtöbb nanocsövet kapott egerek 80 százalékban a tumorok maradéktalanul
eltűntek. A kísérletet végző orvosok szerint mikroszkóppal meg lehetett figyelni, miként csökken a tumorok mérete - a
meggyógyult állatok súlya és egészségi állapota pedig 9 hónappal a kísérlet után is teljességgel kielégítő. Bátorítónak
tűnik egy másik kutatás is - nanorészecskék segítségével a Lankenau Orvosi Intézet és az MIT kutatói gyógyítottak
petefészekrákot. A kutatók a hasüregben helyeztek el nanorészecskéket (itt kezd el először szétterjedni a petefészekrák),
amik genetikailag módosított diftériabacilusokat engedtek szabadjára - ezek csak a petefészekre voltak hatással, maga a
diftériaméreg pedig semlegesítette a sejtek fehérjegyártó képességét. A megoldás a híradások szerint gyakorlatilag
ugyanolyan hatásos, mint a kemoterápia - csak mellékhatások nélkül, írja a Nanowerk. Mindezt 18-24 hónapon belül embereken
is tesztelhetik - a technológiával pedig agy, tüdő, és májrákot is lehetne kezelni.
Gyógyszerrel akár száz évig is élhetünk?
2009. Augusztus 27.
Amerikai kutatók olyan gyógyszert tesztelnek embereken, amely 25 évvel meghosszabbítaná mindenki életét.
Férgeknél, egereknél és az élesztőgombánál bevált a szer. Eredmények az elkövetkező hónapokban várhatók. Több mint száz éve
foglalkozik az orvostudomány azzal, hogy meghosszabbítsa az emberi életet, és tetemes sikereket könyvelhet el. Míg a 19.
században még csupán 45 év volt egy nő várható élettartama, mára ez elérte a 85 évet, tehát csaknem megkétszereződött. Ez
elsősorban a fertőzések megelőzésében és gyógyításában elért eredményeknek köszönhető. E téren azonban már kimerültek a
lehetőségek: a fejlett országokban ma nem a fertőzések a halál leggyakoribb okai, hanem a krónikus megbetegedések és a rák.
Bár még mindig emelkedik az átlagos élettartam, új antibiotikumokkal és az orvosi standardok fejlesztésével már nemigen
lehet tovább nyújtani az élet fonalát. Az új gyógyszercsoport nem csupán minimalizálja a krónikus megbetegedések
megjelenését, hanem jó pár évvel meg is növeli az élettartamot - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása
(www.welt.de). A Harvard Orvosi Iskola által kifejlesztett "csodaszer" a reszveratrolon alapul, egy elsősorban a piros
szőlőben előforduló növényi anyagon, amelynek már eddig is számos pozitív tulajdonságát fedezték fel. Erős antioxidáns
lévén véd a szív- és érrendszeri megbetegedésektől, megelőzi a rákot, és csökkenti a gyulladást a krónikus gyulladással
járó betegségekben. Többek között ezért élnek tovább a vörösbort ivó franciák annak ellenére, hogy több alkoholt
fogyasztanak, mint az átlag. A hatóanyag működésének lényege, hogy egy gént aktivál, aminek következtében egy a sejtek
anyagcseréjére és védekezőképességére ható anyag termelődik. A gén stressz által történő aktiválásával a David Sinclair
vezette harvardi kutatócsapat drasztikusan megnövelte az élesztőgombák és legyek élettartamát. Az embernél olyan anyagot
kerestek, amely stressz nélkül érhetné el ezt a hatást - így bukkantak rá a reszveratrolra. Ahhoz, hogy a legyeknél elért
eredményeket az embernél is ki lehessen váltani, ugyanakkor ne kelljen tonnaszám adagolni a gyógyszert, illetve literszám
vörösbort nyakalni, a kutatók koncentrátumokat fejlesztettek ki, amelyeket jelenleg a Sirtris Pharmaceuticals nevű
gyógyszercéggel együttműködve tesztelnek. Néhány hónap múlva várhatóan megtudjuk, sikerült-e megtalálniuk az élet vizét.
Egy pohár vizet fogyaszt a jövő mosógépe
2009. Június 23.
Környezetbarát mosógépet fejlesztettek ki Nagy-Britanniában: a masina, amely egyetlen pohár vizet használ fel a
mosáshoz, már a jövő évben a boltokban lehet. A mosógépet a Leedsi Egyetem szakemberei tervezték, reményük szerint több
milliárd liter víz felhasználását lehet majd megtakarítani vele. Vízfelhasználása kevesebb mint egytizede a hagyományos
mosógépekének, energia-felhasználása pedig 30 százalékkal kisebb azáltal, hogy a mosóvizet több ezer piciny,
újrafelhasználható műanyag golyó váltja fel, amelyek nedves közegben kiválasztják és magukba szívják a piszkot a ruhákból. A
technológiát kifejlesztő Xerox először olyan fogyasztóknak kívánja árusítani a mosógépet, mint szállodák vagy
tisztítószalonok, mielőtt a háztartások fogyasztói számára is piacra dobná. A mosógépben csak csekély víz és mosószer kell
ahhoz, hogy megnedvesítse a ruhákat, fellazítsa a foltokat és vízgőzt hozzon létre azért, hogy a műanyag golyócskák
dolgozni tudjanak. A mosóprogram végén a golyócskák egy hálóban összegyűlve a dobban maradnak, és száz alkalommal
felhasználhatók. A cég már aláírt egy megállapodást egy környezetbarát tisztítócéggel a technológia észak-amerikai
terjesztésére - adta hírül a The Daily Telegraph honlapja.
Az első kísérleti magfúziós reaktor
2009. Június 19.
A mai atomerőművekben folyó maghasítás helyett a magfúzió lehet a jövő leghatékonyabb és legbiztonságosabb
energiatermelő technológiája, s az első kísérleti magfúziós reaktor, az ITER 2018-ban kezdheti meg működését
Dél-Franciaországban, bár ez még csak kísérleti termelés lesz. Az ITER, vagyis a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti
Reaktor igazgatótanácsa a napokban bejelentette, hogy a reaktor 2018-ban kezdi meg részleges működését, és teljes üzemmódba
2026-ban kapcsolhat. Kezdetben csak hidrogént fognak alkalmazni a szakemberek a magfúzióhoz. Tríciumot és deutériumot csak
2026-tól használnak majd, hogy nagy mennyiségben termelhessenek energiát. A mai atomerőművekben az energia úgy szabadul
fel, hogy az urán atommagját két kisebb atommagra hasítják szét szabályozott módon. Ezt a folyamatot fissziónak hívják. Ám
létezik egy másik, szintén energiafelszabadulással járó magfizikai folyamat is, amelynek során atommagok olvadnak össze
egy nagyobbá, ez a magfúzió. A Napban és minden más csillagban is így jön létre az energia, de így működik a hidrogénbomba
is, csak itt a folyamat teljesen kontrollálatlanul megy végbe. A jövő leghatékonyabb és legbiztonságosabb energiatermelő
módszere a fúzió lehet, ám ennek technológiája egyelőre nehézségekbe ütközik. A kutatók hét ország (EU, Kína, India,
Dél-Korea, Japán, Oroszország, USA) együttes támogatásával nagy erőkkel dolgoznak a megoldáson. Ha az ITER sikeres lesz,
akkor épülhet meg az igazi magfúziós reaktor, de ez valószínűleg további évtizedeket vesz igénybe.
A 47 millió éves lény akkora mint egy macska
2009. Május 21.
Az ember eddig megtalált és feltehetően legrégebbi elődjének, egy kis termetű félmajom-szerű lénynek 47 millió
éves, majdnem teljes csontvázát mutatták be kedden New Yorkban. Bár a maradványokat még 1983-ban ásták ki a németországi
Darmstadt közelében, a fosszília két évvel ezelőttig magánkézben volt. Ekkor Jorn Hurum, az Oslói Egyetem természettörténeti
Múzeumának paleontológusa, a felfedezésről beszámoló tudóscsoport oszlopos tagja kutatás céljából megvásárolta a leletet. A
kisebb macskához hasonló méretű őslény leginkább a Madagaszkár szigetén honos félmajmokhoz (makifélék) hasonlít, négy lába
és hosszú farka van. A sajtótájékoztatón a nagyközönségnek bemutatott példány egy fiatal nőstény volt, amely becslések
szerint 9-10 hónaposan pusztult el. A tudósok úgy vélik, a fantasztikus őskövület segíthet megfejteni az emberszabásúak és
az emberi faj korai evolúcióját. Nyilatkozatukban kiemelték, hogy bár az állat nem volt közvetlen őse a majmoknak és az
embereknek, hanem egy evolúciós oldalághoz tartozott, jó támpontként szolgálhat arra nézve, hogy milyen lehetett a
főemlősök közvetlen elődje. Tekintve, hogy a fosszília olyan jó állapotban maradt fenn, hogy például még a béltartalma is
megvan, a kutatók bíznak benne, hogy a csontváz jelentős részletekkel szolgál a főemlősök korai evolúcióját illetően, és
segít pontosabban megismerni a majmok, az emberszabásúak és az emberelődök törzsfejlődésének folyamatát. "A lelet olyan sok
történetet mesél el, és még csak most kezdtük el a kutatásokat ezen a lenyűgöző példányon" - nyilatkozta Jorn Hurum, akinek
hatéves kislánya után a csontvázat Idának keresztelték. A teremtményt a New York-i Természettudományi Múzeumban mutatták
be. A sajtótájékoztatóról beszámoló tévéműsor a leletet forradalmi tudományos felfedezésnek nevezte, amely sok mindent
megváltoztat majd. Michael Bloomberg, New York polgármestere a bemutatón az ősmaradványt, mint lenyűgöző áttörést
értékelte.
Álmodozzon...
2009. Május 16.
Az agy álmodozás közben jóval aktívabb, mint korábban gondolták, egészen pontosan azok az agyterületek
szorgoskodnak ilyenkor, amelyek a komplex problémamegoldással állnak összefüggésben. A kísérleti alanyok fMRI-vizsgálatával
mutatták ki, hogy az ábrándozás egyáltalán nem jelent lustaságot vagy figyelmetlenséget, mint korábban hitték, mivel
ilyenkor az agy komplex problémamegoldó területei igencsak aktívak. Az ábrándozás tehát korántsem elítélendő cselekedet,
főleg nem az "élet megrontója", mint Vörösmarty tévesen írta híres versében, hanem rendkívül fontos ténykedés minden ember
életében. Olyannyira fontos, hogy az élet nagy problémáit sokszor erős rákoncentrálással nem is lehet megoldani, sokkal
inkább ellazulással, semmittevéssel, amikor az ember látszólag bambán néz maga elé, s például csak firkálgat, vagy apró
tárgyat forgat az ujjai közt.
Új modell a fénynél gyorsabb űrutazásra
2009. Május 8.
Egy elméleti modell alapján nem kizárt, hogy a távoli jövőben az űrhajók egy külső megfigyelő szemszögéből
fénysebességgel vagy annál gyorsabban is utazhatnak - ahogy azt a Start Trek hősei teszik a filmvásznon. A Star Trek
rajongók jól ismerik a "warp drive" kifejezést, ami azt jeleni, hogy az űrhajó körül megváltozik a téridő szerkezete, és
ennek révén a fénysebességet közelítő sebesség is elérhető, akár meg is haladható. Egy modell szerint a fantasztikum idővel
akár valósággá válhat. Einstein relativitáselmélete alapján egy űrhajónak a fénysebesség megközelítéséhez egyre nagyobb
energiára van szüksége, amint gyorsul, és az eléréséhez végtelenül sok energia kellene. Túllépni pedig a fénysebességet
nem lehet - ezért az űrhajózási szakemberek még a távoli jövően is csak a fénysebességnél lényegesen lassabb utazással
számolnak. Ugyanakkor létezik egy elméleti lehetőség, amelyben az űrhajó egy külső ponthoz viszonyítva mégis átlépi ezt a
határt, azonban a szűkebb környezetéhez képest a kritikus érték alatt marad. Ebben az esetben az űrhajó körül deformálódik
a téridő, és ez az átalakult zóna mozog rendkívül gyorsan. Gerald Cleaver és Richard Obousy (Baylor Uniersity) számításai
alapján a téridődimenzióinak manipulálásával és sok energia felhasználásával kialakítható egy olyan buborék az űrhajó
körül, amely a távolabbi térségekhez képest fénysebességgel, vagy annál gyorsabban halad - ugyanakkor a buborékban lévő
űrhajó a helyi téridőhöz viszonyítva a sebességhatár alatt marad. Részben hasonló folyamatot feltételeznek a Nagy Bumm
utáni úgynevezett inflációs időszakban is, amikor az egész Világegyetem a fénysebességnél gyorsabban tágulhatott. A
jelenség keretében egyszerűen fogalmazva az űrhajó előtt össze kellene nyomni, mögötte pedig meg kellene nyújtani a
téridőt. Ez esetben nem is az űrhajó mozogna, hanem az azt körülvevő téridő szerkezete alakulna át nagy sebességgel. Mindez
ma még csak elméleti lehetőség, és megvalósításához papíron is akkora energia kellene, amelynek előállítására még nincs
reális ötlet.
